Helytállni a nehéz időkben

20Fogta Józsefet az ő ura, és abba a tömlöcbe vetette, amelyben a király foglyait tartották; és ott volt a tömlöcben.21De az ÚR Józseffel volt, és kiterjesztette rá kegyelmességét, és kedvessé tette őt a börtönparancsnok előtt.

1Móz. 39,20-21

A felolvasott igeszakasz, József életének egy újabb szakaszát zárja le. Azt hallhattuk, hogy József börtönbe került, de Isten mindvégig ott volt, nem hagyta el őt, ahogy ez már többször megtörtént, akár ezen a részen belül is. Azt olvassuk a 39-dik rész elején a 2-dik versben, hogy „az Úr Józseffel volt, ezért szerencsés ember lett és egyiptomi urának a házában élt”. De akkor, hogyan jutott börtönbe? Hova lett a szerencséje, az Isteni segítsége? Mindvégig ott volt vele, nem hagyta el őt, hiszen József hűsége igazi gazdája iránt, Isten iránt nem romlott meg. Azért került börtönbe, mert nem adta fel erkölcseit, nem adta fel tisztaságát. Inkább maradt rabszolga és hűséges gazdájához, Istenhez mintsem gazdája feleségének ágyasa. Mindez azért volt lehetséges, mert valóságos kapcsolatot ápolt Istennel. Benne volt az istenfélelem, hogy ezzel a cselekedetével megbántaná Istent és ezért tudott nemet mondani Potifár feleségének, aki folyamatosan próbálta megkísérelni Józsefet. De ő ellen tudott állni a kísértésnek.

Nagyon ismerős helyzettel állunk szemben, hiszen minket is nap mint nap kísértések vesznek körül. A lelkipásztori szolgálat is tele van kísértésekkel. A mai világ egyre jobban próbálja beleoltani az emberekbe azt a gondolatot, hogy nem éri meg hűségesnek lenni Istenhez, emberekhez, törvényhez, mert ez akadályokat és gátakat szab nekik. Sokan mondják azt, hogy a hit megköti az embert és nem enged fennebb emelkedni a társadalmi, szociális létrán. Hagyd el hitedet és akkor könnyebben tudsz mozogni a világban, könnyebben engedsz olyan dolgoknak, amelyek nem helyesek, nem erkölcsösek. Engedni kell a bűnnek, mert másképp nem lehet megállni, megélni a világban. Mi teológusok, személy szerint én is, naponta találkozunk ilyen helyzetekkel és sajnos sokszor engedünk nekik. Pedig nem kellene. Példát kell vegyünk Józseftől aki nemet tudott mondani a kísértésnek, a bűnnek. Itt áll a bűneset után előttünk egy példa, amely erőteljesen hangsúlyozza, hogy lehet nemet mondani a gonosznak, ha igazán átadtad életedet Istennek és valóban neki szolgálsz. Ha ott van Isten az oldaladon, akkor nincs mit félned, nem te riadsz meg a gonosztól, hanem ő vonul vissza. Az Istennel való napi kapcsolat elég önuralmat ad a kísértésekkel szembeni helytállásnak. Talán ez lehet az oka bukásainknak, hogy nem ápolunk valóságos kapcsolatot vele.

József börtönbe került, de mindez része volt az Isten tervének, hiszen mindannyian tudjuk, hogy milyen terveket szánt neki. József később a fáraó főembere lett, Egyiptom és Izrael népének szabadítója. Az ő élettörténete mindenképpen sikerekben gazdag élettörténet, tudjuk, hogy még a börtönben is a legsikeresebb börtöninassá lesz és olyan karriert fut be ezt követően, ami minden fiatal álma. Mindaz beteljesült, amit Isten neki előre megüzent fiatal gyermekkorában álmokon keresztül.

Istennek velünk is vannak tervei, hiszen azért választott ki és vagyunk itt ezen a reggel az ő igéjének a hallgatására. Valószínű, hogy az Ő terveinek útja nem lesz akadályoktól és nehézségektől mentes. De tudnunk kell, Isten ott lesz velünk, ahogy Józseffel is tette, hiszen:Isten hűséges maradt hozzá, és kedvelté tette a börtönparancsnok előtt”. József tehát a legnagyobb mélységben is tapasztalja Isten jelenlétét.

Nekünk is vannak mélypontjaink, az életünk leghétköznapibb dolgai lehetnek azzá. De ahogy József jólétében és nehézségeiben egyaránt ott volt vele az Úr, úgy a mi mélypontjainkban is segítségünkre és támaszunkra van. Bíznunk kell benne, hogy az Ő kegyelmessége által megszabadít és új utakra lendít amelyen az Ő dicsőségét hírdethetjük.

József ebből a kegyelemből élt. Csendben volt, bízott, tette a dolgát és ez a börtönben is meglátszott rajta, Isten mindvégig vele volt. A bizalom és a hit azt jelenti, hogy tudom, hogy kihez tartozom.

Megfigyelhető, hogy a legnagyobb mélységben az Úr kiterjesztette reá az ő kegyelmességét: “hű maradt hozzá.” Ezen a reggelen Isten Igéje arra bíztat minket, hogy akkor is, ha nehézségek törnek ránk, maradjunk hűségesek hozzá. Ne rójuk fel neki nehézségeinket, hanem higgyük, hogy Ő, aki elhívott erre az útra, ő megsegít és vezérel az Ő céljainak a megvalósítására az Ő akarata szerint. Adjunk hálát ezért a nagy kegyelemért.    Ámen

Tordai Levente, V. évfolyam

Reklámok