„…bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.”

„…bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.”

 János 15,16b

            Gondolkozzunk el csak ezen a mondaton! Olyan ige, olyan ígéret ez, amelyet Jézus többször megismétel az evangéliumban. Más-más hangsúllyal, különböző magyarázatokat fűzve hozzá tanít, hogy miként tudjuk elérni mindazt, amire szükségünk van.

„Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek” – egyedül Isten mondhat ilyet. Az Ő lehetőségei korlátlanok. Hatalmában áll megadni minden kegyelmet: földieket, lelkieket, lehetségeseket és lehetetleneket. Hallgassátok meg figyelmesen!

Rávezet, hogyan kell megjelenni az Atya előtt kérésekkel. Azt mondja: „az én nevemben”. Ha csak egy kevés hitünk van is, e három rövid szó szárnyakad ad. Látjátok, Jézus itt élt közöttünk, ismeri végtelen ínségünket – mindnyájunkét, a tiédet is, az enyémet is-, és megszán bennünket.

Ami az imádságot illeti, Ő jár közben értünk, mintha ezt mondaná: „Menj az Atyához az én nevemben és kérj tőle!” Tudja, hogy az Atya nem mondhat neki nemet, hiszen Jézus az Atya fia, és Isten Ő maga is.

Ne a magunk nevében járuljunk az Atya elé, hanem Krisztus nevében!

Amikor Krisztus nevében az Atyához mész, te egyszerűen csak követ vagy: az ügyek kettőjük között intéződnek, a két érdekelt fél között. Sok keresztyén imádkozik így, és ők mind számtalan kegyelemről tanúskodhatnak, nap mind nap bizonyítják, hogy Isten atyai szeretete gondosan őrködik gyermekei fölött.

„Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.” – talán ezt az ellenvetést teszed sokszor: „Kértem, kértem, Krisztus nevében, de nem kaptam.” Ez is lehetséges. Jézus az evangélium más fejezeteiben is felszólít arra, hogy kérjünk, és további magyarázatokat fűz hozzá, amelyek talán elkerülték figyelmünket.

Azt mondja például, hogy annak a kérése teljesül, aki „benne marad” vagyis „megmarad” Jézus akaratában. Az is lehetséges, hogy olyasmiket kérünk, ami nem illik bele Istennek rólunk elgondolt tervébe, és Isten nem tartja hasznosnak földi vagy örök életünk szempontjából. Sőt, lehet, hogy egyenesen károsnak ítéli. Hogyan teljesíthetné az effajta kérést, Ő, a te Atyád? Hiszen akkor becsapna! Ilyet pedig soha nem tesz.

Hasznosabb lesz, ha imádkozás előtt megegyeznénk vele, és így szólnánk hozzá: „Atyám, ezt szeretném Tőled kérni Jézus nevében, ha jónak tartod.”

 

Ha a kegyelem, amelyet kérünk, összeegyeztethető azzal a tervvel, amelyet Isten szeretete készített számunkra, akkor valóra válik az Ige: „Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.”

Az is előfordulhat, hogy kérünk ugyan kegyelmet, de egyáltalán nem áll szándékunkban úgy alakítani az életünket, ahogyan Isten kéri. Vajon ebben az esetben is igazságosnak tartanád, ha Isten meghallgatna? Isten nemcsak egy ajándékot akar nekünk adni, hanem a tökéletes boldogsággal akar megajándékozni. Erre pedig csak úgy lehet eljutni, ha igyekszünk Isten parancsai, az Ő igéi szerint élni.

Nem elég gondolkodni rajtuk, még az sem elég, ha elmélkedünk róluk, az igét élni kell! De sokszor oly nehéz betartani, élni Isten tervei szerint. Ő jót akar, és mi akkor is az ellenkezőjét tesszük.

Hogyan lehetséges, ha sokszor ott van a vállunkon a sok probléma, melyekkel nap, mint nap küszködünk: akár személyes, akár közösségi szempontból? A feladatok, a tervek, a gondok, a fájdalmak leterhelnek, és akkor még jön Isten is: nesze nekem! Ennyi kellett még!

Isten azt üzeni: „Légy hű mindhalálig és neked adom az életnek koronáját.”

Ha ezt teszed, meg fogsz kapni mindent. Összegezve: meg akarod kapni a kegyelmet? Kérj nyugodtan bármit Krisztus nevében, figyelmedet pedig irányítsd elsősorban Isten akaratára azzal az elhatározással, hogy engedelmeskedsz az Ő törvényének! Isten végtelenül boldog, ha megajándékozhat. Mi pedig a szívünkbe fogadott ajándéka által nyerhetjük el a minden élők útját, már itt e földi vándorlásban. Ámen!

 Kis Bálint, VI. évfolyam

Reklámok