Semmiért se aggódjatok

“Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt.”

 Fil. 4,6

Mit is jelent aggodalmaskodni?

Aggodalmaskodni ezt jelenti: az embernek magában szenvedni, magáról gondoskodni akarni. Akarva akaratlanul ez a jelenség előfordul az életünkben,mert aggodalmassággal, törődéssel, odafigyeléssel, számításokkal tekintünk előre, aggódunk másokért és önmagunkért is, betegségben, nyomorúságban, elesettségben, aggódunk a közösségeinkért, a családunkért. Aggódunk a nemzetünkért is, és ha nem is szoktuk ezt mindig tenni, de az utóbbi idők nagy megrendítő folyamatai, eseményei, háborúk, háborúságok, konfliktusok hírére elkezdtünk aggódni. Aggódunk, hogy netalán újra valamiféle békességünket, nyugalmunkat fölforgató világkonfliktus készülődik, mondjuk ki egyszerűen: netalán háború lesz.  Rengeteg okunk van az aggodalmasságra, sokszor előfordul, hogy annyira elvagyunk gondolkozva a nehézségeinken, hogy megyünk a járdán és észre se vesszük, hogy egy ismerős haladt el melletünk, köszönt is, de csak akkor figyeltünk fel, amikor már jó távol van tőlünk, biztos mindenkivel előfordult már.

Lehet  feltevődik az a helyzet elöttetek, hogy könnyű ezt mondani, Ne aggodalmaskodj, de más amikor benne vagy, egy  az amikor egy ismerősödet így probálod vigasztalni és más amikor te éled át a gondokat. Viszont ne felejtsük, hogy ezt az üzenetet  nem egy ilyen tehetetlen földi személy küldi, mint amilyenek mi vagyunk , hanem az Isten, akinek mindenre van hatalma. Ő bármit megtehet, nekünk csupán kérnünk kell, erre is hívja fel a figyelmünket az ige, hogy imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten elött. Nem  mintha Isten nem tudná azt is, hogy mire van szükségünk, de sokszor az imádkozás közben döbbenünk rá arra, hogy nekem erre nincs is szükségem vagy ez nekem igazából nem is tenne jót.

Sajnos amikor kedvünk szerint alakulnak a  dolgok akkor el is feletkezünk arról hogy valaki vezérli az életünket és ezért nekünk hálásnak kellene lennünk. Amikor valami úgymond “jól sikerül” azt természetesnek tartjuk, magától értetödőnek, és csak akkor jut eszünkbe hogy Istenhez forduljunk, amikor valamire szükségünk van, vagy nehéz pillanatokkat élünk át vagy gondokkal nézünk szembe. Azomban nagyon gyakran elfelejtünk hálát adni miután Isten megsegít minket, addig nem is gondolunk rá amig ujra nem lessz szükségünk valamire. Gondolkodjunk el kicsit rajta hogy vajon amikor gondokba ütközünk, azokat nem Isten állítja elénk, hogy gondoljunk rá, és hozzá forduljunk? És akkor mondja majd az Atya, hogy ne aggodalmaskodj, mert annak ellenére hogy bűnösök vagyunk és számtalanszor elbuktunk, Ő gondot visel ránk, a tenyerén hordoz minket, hogy semmi okunk ne legyen az aggódalomra.

Nyugtalanít valami? Elbizonytalanodtál? Lehetetlennek tűnik, hogy valaminek megoldása legyen? Kérd bizalommal Istentől!  Bízz benne és dicsőítsd őt! Bízzuk rá az életünket, annak minden dolgával együtt Istenre. Amire gyermekeinek és a gyülekezetnek szüksége van, azt Isten gazdagon elkészítette az övéinek, s az övéi az elkészített ajándékot imádságban mindig elkérhetik. És amikor ezt tesszük, mindig gondoljunk hálával azokra az ajándékokra, melyeket Isten számunkra már megadott. Miután számbavettük akkor magunk is meggyőzödünk majd arról, hogy Istennek van gondja mindenre, és ami akkor pillanatnyilag nem tűnt jónak vagy jogosnak, az idő multával bebizonyosodott, hogy mégis az volt a helyes döntés, vagy úgy volt a legmegfelelőbb. Mindezeket ha összesítjük, akkor valóban hálaadással  és bátran feltárhatjuk kéréseinket az Úr előtt. Mert a hálaadás szónak az a jelentése, hogy a dicsőséget mindenben Istennek adni, gondjainkat Reá vetni.

Ezért tehát Pál apostol szavaival bátorítalak titeket, hogy:  Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten elött. Ámen.

 Csegezi Zsolt, II. évfolyam

Reklámok