Szabad-e vagy nem?

„Akár esztek tehát, akár isztok, bármi mást cselekesztek, minden Isten dicsőségére tegyetek!”

1Kor 10,31

Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Érdekes, hogy Pál apostol korában mennyi törvény és előírás szabályozta a zsidók mindennapi életét. Jézus viszont e kettőben foglalta össze sokféle törvényt és parancsolatot: szered Istent és szeresd felebarátodat. Így Pál apostol is e két fő parancsolat alapján adott útmutatást a korinthusi gyülekezetben felmerült kérdésre: szabad-e a keresztyéneknek bálványáldozati húst fogyasztaniuk? Tehát olyan húst, amely a pogányok bálványáldozataiból maradt meg, s amelyet, hogy kárba ne menjen, a mészárszékekben értékesítettek. Tudniillik az a régi ószövetségből is ismert felfogás élt abban a korban, s ezt a zsidó, a pogány és a keresztyén is tudta, hogy az áldozat szánt eledelek és húsok fogyasztása azzal az istenséggel való közösséget, asztalközösséget jelenti, akinek felajánlották azt. Úgy néz ki, hogy a korinthusi keresztyének egy része azt vallotta, hogy a bálványáldozati hús fogyasztása nem üdvösség kérdése, azaz teológiai szakkifejezéssel: adiafora. Tehát ha valaki pogány ismerős meghívja őket vacsorára, és közben kiderül, hogy az eledel bálványáldozatból származik, nyugodt lelkiismerettel meg lehet enni. De ha ez némelyeket megbotránkoztat, akkor mit kell tenni. Pál erre azt mondja: Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít. Ne keresse senki a maga javát, hanem a másét… De ha valaki azt mondja nektek: „Ez bálványáldozati hús”, ne egyétek meg: amiatt, aki erre figyelmeztetett, és a lelkiismerete miatt… Akár esztek tehát, akár isztok, bármi mást cselekesztek, minden Isten dicsőségére tegyetek! Megbotránkozásra, megütközésre ne adjatok okot sem a zsidóknak, sem a görögöknek, sem az Isten egyházának (23–24. 28. 31-32. vers.) Általánosan véve: minden tettünknek Isten dicsőségét és mások javát kell szolgálnia – ennek alapján: Szeresd Isten és szeresd felebarátodat! Ez pedig reánk is ugyanúgy vonatkozik, mint a hajdani keresztyénekre.

Oda figyelnünk azokra a dolgokra, amelyekkel ugyan szabad élnünk mértékletesen, de mások számára esetleg még megbotránkozást okozhat. Ma ilyen kérdésekkel szembesülünk: szabad-e a jó keresztyén embernek pl. táncolni, népdalt énekelni stb.? Ha úgy érezzük, hogy szabad, akkor mit teszünk? Semmiképpen sem járunk el úgy, hogy nem vesszük figyelembe azoknak álláspontját, akik úgy érzik, hogy ez számukra nem semleges dolog. Megsérteni, lenézni ilyen hittestvérünket semmiképpen sem szabad, mert ez nem szolgálja Isten dicsőségét és hitbeli testvéreink javát.

A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet … nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát… – írta az apostol a korinthusiaknak (1Kor 13,4–7). Ez legyen mérvadó számunkra is.

Éljünk úgy mindnyájan, mindent úgy cselekedjünk, hogy az Isten dicsőségére legyen. Ámen.

Borhaci Dávid, III. évfolyam

Reklámok