Stabil pont az életedben

Zsid. 13.8 “Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.”

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

Az embernek mindig is szüksége volt a stabilitásra, Szüksége volt a biztos pontra a változó világban.

A hitvallás pontosan ezért bír olyan nagy jelentőséggel, mert örök igazságként kapaszkodó a hitéletben generációkon, korszakokon át.

A számomra kijelölt igevers is egy rövid, őskeresztyén hitvallás lehetett.

Ha önmagában, a szövegkörnyezetből kiragadva vizsgáljuk, arra vonatkozhat, hogy Kr. tegnap, vagyis földi életének idején (amikor testileg is az emberek között volt) ugyanaz volt, mint ma és mindenkor (amikor Szentlelkével van velünk/bennünk).

De ha figyelembe vesszük az előző és a következő verset, kiderül, hogy valami másra is utal. Felolvasom mind a 3 igeverset

Ez a rövid hitvallás nemcsak Kr. személyére vonatkozik, hanem a Kr.-ról szóló igaz tanítás örökérvényűségére és változatlanságára is rámutat.

A megelőző versben a levélíró inti az olvasókat, hogy emlékezzenek meg az elöljáróikról, akik Isten Igéjét szólották, azaz a Kr.-ról szóló igaz tanítással ismertették meg őket, illetve arra, hogy kövessék az ő hitüket.

Az alapigét követő versben ugyanakkor azt tanácsolja, hogy az idegen tanításoktól ne engedjék magukat félrevezetni. Konkrétan ne hallgassanak azokra, akik a régi kultikus törvényeket előtérbe, vagyis Kr. elé és a kegyelem elé helyezik.

A 7. versben megjelenik az igaz tanítás, a 9. versben az igaztól különböző és idegen tanítás, a kettő között az idők felett álló igazság.

Honnan tudjuk, hogy melyik a Kr.-ról szóló igaz tanítás? Mindenkor fel kell tegyük a kérdést először is, hogy mi visz közelebb az üdvösséghez. Mi visz közelebb Kr.-hoz, aki az egyetlen út az üdvösséghez, aki az egyetlen igazság és maga az élet.

Kr. az út, az igazság és az élet. Ezt az apostolok tényként tapasztalták meg Jézus mellett. Fülükkel hallották Jézus tanítását, szemükkel látták csodatételeit, látták, hogy legyőzte a halált, kezükkel tapintották a sebeit.

Kr.-ról, mint üdvözítőről ki adhatna hitelesebb tanítást azoknál, akik tanúi voltak az üdvtörténetnek? Az apostolok megtapasztalták az igazságot, majd megismertették a világgal.

Ezt az igazságot adták tovább a levélben szereplő zsidó-keresztyén gyülekezet vezetői, tanítói is. A gyülekezet megismerte Kr.-t, megismerte az igazságot.

Kérdem én: ha már megismertük az igazságot, lehet-e számunkra igaz bármi más, ami azon kívül van, ami idegen attól? Persze, hogy nem! Egyszerű megállapítás, hogy ami különbözik az igaztól, az hamis.

Ezen az elven tanítottak a reformátorok is: bármi, ami idegen a már megismert és bebizonyosodott igazságtól, bármi, amit hozzátesznek az igazsághoz egyenesen káros az üdvösségre. Nem számít, hány száz éves hagyománya van valaminek, ha különbözik az apostoli igaz tanítástól, nem lehet igaz, nem visz közelebb Kr.-hoz.

Ámen

Szász Ferenc

IV. Teológiai hallgató

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s