Terhelés

Jn. 15,5: “Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.”

Ez az igerész egy nyolc versből álló kép szerves része. Statikus kép, nem történik semmi.  Az ötödik vers, mely alapigénk, összefoglalója az előbbi négynek, a negyedik vers kép nélküli, ez benne nem csak a meghökkentő, hanem a félreérthetetlen felhívás, nem figuratív, nem másodlagos jelentésű, nem utal, hanem kimondja: nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.

Több dologról is beszél, de lényegében egyetlen kijelentésre központosít én vagyok a szőlőtő. Minden ebből fakad, és mindennek ez a magyarázata. Én vagyok a szőlőtő, vagyis ti a szőlővesszők. Én vagyok a szőlőtő, vagyis ha elszakadsz tőlem, elszáradsz. Én vagyok a szőlőtő, nincs élet rajtam kívül. A mondat első és utolsó részét emeljük ki. Én – Nélkülem, áldás – átok. Ugyanazzal a méltósággal lép fel az őt követők körében, mint Isten a zsidó nép körében. Két lehetőség van: megbotránkozás vagy feltétel nélküli engedelmesség. Jézus pedig nem kevesebbet kér, mint az utóbbit.

Kitől kéri? Feszültség van a szobában, Júdás már elment. Néhány óra csak az elfogatásig. Jézus az utolsó tanításait adja át a vele levőknek. Nehéz ez a kis idő. Kemény beszéd, amit mond, de azért mondja, mert előre tudja a jövőben történő árulásokat, gyilkosságokat, ezért feltétlen ragaszkodást kér. Jézus miatt érik majd őket a próbák, de ő nem lesz velük, hogy megvédje őket, ezért készíti fel a tanítványokat. Vajon fel kell e tennünk a kérdést: mit mondhatna ma a tanítványainak? Megfogalmazná a példát, de nem szőlővel példálózna, hanem hálózattal, vagy elektromossággal. A példa őrá mutat, ellenben a feladatot mi kapjuk. Meddig hajladozok, amíg ki nem szakadok a tőből? Tanulságos volt számomra a készülés, megértettem azt, hogy a szőlőtőnek nem kötelessége engem megtartani, a szőlősgazdának pedig végképp nem kötelessége öntözni és gondozni engem.  Hadd szemléltessem egy példával a jelenlévőknek. Ahogy a szőlővessző nem hajt ki öntözés és metszés nélkül, próbálhat bármit tenni, nem fog menni, úgy én, mint teológus, végigolvashatom a világ teljes teológia irodalmát, Jézus Krisztus általam nem nyer meg magának egyetlen eltévedt juhot sem. A miértre egyszerű a válasz, mert hiába a cselekedet, ha nincs hit Őbenne, másfelől pedig hiába a hit, ha ő munkára indít, és mi nem tesszük meg, amit kér tőlünk.

Vegyük észre, ebben a példában nem mi hordozzuk a nagyobb terhet, nekünk legyen gondunk magunkra és a tudományra, ahogy Pál írja Timóteusnak, minden terhet pedig megtart a szőlőtő, ha igazán hozzá ragaszkodunk. Semmi sem vész el, csak átalakul, szokták mondani. Egy szőlővesszőből mesés inak nőhetnek, tucatnyi szőlőfürtöt teremhet. De ha nem, akkor sincs baj, mert elszárad és éghető anyag lesz belőle. Én vagyok a szőlőtő, általam lehet gyümölcsöd, de vigyázz, nélkülem semmit sem tudsz cselekedni. Kérjük az Urat, hogy erősítsen meg minket őbenne, hogy ne szakadjunk el tőle soha.

Ámen

 

Bálint Szilárd

IV.teológiai hallgató

 

Reklámok