Áldást ígér az Úr

5Móz 30,8-10

8Térj meg azért, és hallgass az ÚR szavára, és teljesítsd minden parancsolatát, amelyet ma parancsolok neked.9És bővelkedővé tesz téged az ÚR, a te Istened kezed minden munkájában, méhed gyümölcsében, jószágod szaporulatában és földed gyümölcsében a te javadra. Mert hozzád fordul az ÚR, és öröme lesz benned a te javadra, amint öröme volt atyáidban is,10ha hallgatsz az ÚRnak, a te Istenednek szavára, és megtartod parancsolatait és rendelkezéseit, amelyek meg vannak írva ebben a törvénykönyvben, és ha teljes szívedből és teljes lelkedből odafordulsz az ÚRhoz, a te Istenedhez.

Kedves Testvéreim

Minden istentisztelet végén a lelkipásztor Isten áldásával bocsátja el a gyülekezetet. Ezen a reggeli áhítaton az alapige is az áldásról szól. Milyen jó, hogy Isten áldásígéretével kezdhetjük az új tanévet. Isten hűséges, és betartja ígéreteit. Áldását nekünk is ígéri, és beteljesíti azt rajtunk.

Ez az igeszakasz egy felhívásnak a része, amellyel Isten választás és döntéshozatal elé állította választott népét, ma pedig velünk is ugyanezt teszi: választani kell a nagybetűs élet (örök élet) és a nagybetűs halál (kárhozat) között, az áldás és az átok között, Isten, és a gonosz között. Isten az életet, és a vele járó áldást kínálja, ajánlja, de a döntés rajtunk áll. Akik pedig Isten áldása mellett döntünk, azoknak azt üzeni, hogy ezt az évet se kezdjük nélküle, ne akarjuk kikerülni őt, hanem forduljunk hozzá, térjünk hozzá, hallgassunk a szavára, és teljesítsük azt. Ő folyamatosan, pontosabban: ma újra keres és megszólít minket az ige és Lelke által. Legyünk nyitottak az ige meghallására, befogadására, és annak megtartására. Ez az első lépés, amit meg kell tennünk, hogy részesedjünk újból megígért és felkínált gazdag áldásában.

A 9. és 10. vers egy kijelentést, egy magyarázatot, és egy feltételt tartalmaz. A kijelentésben, Isten, áldást, bőséget ígér Izráelnek, amit meg is tapasztalhat a maga munkájában, a föld termésében, az utódok születésében. Ez is mutatja, hogy ő mennyire hűséges övéihez, és ahhoz a szövetséghez, amit hajdan Ábrahámmal kötött. Viszont ezt az örökséget azoknak is ígéri, akik hozzá térünk. Bizonyára mi is tapasztaltuk személyesen is, egyen egyenként, hogy Isten hogyan gondoskodik a teremtményéről, hogyan áldja meg a fáradságos igyekezetét, pl. a vizsgára való készülést vagy a dicsőségére végzett szolgálatot. És végül mennyire tud örülni neki az ember: hála Istennek ez is meglett! Milyen nagy áldás! Ámde fel kell figyelnünk arra is, hogy Isten nemcsak a földi és lelki szükségeinket akarja megadni, nemcsak ideig-óráig tartó dolgokkal akar megelégíteni, hanem önmagával. S hogy miért kötődne annyira mihozzánk, emberekhez? A 9. vers második felében ennek az ígéretnek a beteljesítését azzal indokolja, hogy: abban leli örömét, ha jól tehet népével. Azaz, ha mindent értünk tehet.

Részéről minden adott. A kérdés felénk az: a mi részünkről (ami a mi felelősségünk, ami rajtunk múlik) megadjuk-e Istennek azt a lehetőséget, hogy bennünk örömét lelhesse? Mert ahhoz, hogy Isten áldásaiban részesülhessünk, mi is felelősek vagyunk. Azaz feltételhez van kötve az áldás: ha hallgatsz újra az Úr szavára, ha megtartod parancsolatait és rendelkezéseit, és ha megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez teljes szívedből és teljes lelkedből. Azaz, ha megváltozunk. De kérdés, hogy megváltozhatunk-e magunktól. Itt e néhány versben nincsen szó Isten Szentlelkének a munkájáról. Viszont azt olvassuk, hogy ezt mintegy megjövendöli nekünk Isten: újra hallgatni fogsz az ő szavára, és teljesíted minden parancsolatát, amelyet ő megparancsol. És ezt a megígért új kegyelmi ígéretet nem lehet, nem szabad eljátszani. Gyökeres megváltozás, az Istenhez való térés nélkül, igazi bűnbánatunk és életvitelünk megváltozása nélkül az átkot vonjuk tovább magunkra.

Hadd zárjam azzal ennek az igének a magyarázatát: keressünk alkalmat arra, hogy olvassuk el újra az 5Móz 30 fejezetet, és elcsendesedve, Istenhez fordulva, vegyük számba, hogy miben fordultunk el tőle, és tekintsünk az ő újra felkínált, kegyelmes ígéreteire. Hogy öröme teljék bennünk, s akik látják életvitelünket, dicsőítsék Istent.

Ámen.

Tökölyi Csaba Krisztián

V. teológiai hallgató

 

 

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s