A szeretet iránya

Mi tehát azért szeretünk, mert Ő előbb szeretett minket Jn 4.19

Kedves Testvéreim! Egyszerű, érthető, nem kell sokat gondolkodni ezen az igén. Mi tehát azért szeretünk, mert Isten előbb szeretett minket. Mit kellene erről még mondani? Felfogtuk, megértettük, mehetünk is tovább.

Talán a szeretet az egyik legtöbbet emlegetett dolog, ami szószéken el szokott hangzani. Kit kell szeretni, hogyan kell szeretni, mikor kell szeretni, stb. Ennek ellenére, mégis ebben vagyunk a leggyengébbek, mert akármilyen erkölcsös életet éljünk is, emberi tulajdonságainkat nem tudjuk levetkőzni. Az irigység, az önzés, a fösvénység, a harag, az önimádat, mind-mind újra és újra felbukkanó tulajdonságaink. Ezeket a rossz tulajdonságokat pedig nem tudjuk összeegyeztetni a szeretettel, vagy az Istent szerető ember képével.

Ennek ellenére igénk mégis arról beszél, mi, emberek szeretünk, ugyanazzal a szeretettel, mint amellyel Isten szeret bennünket. Nem használ rá külön kifejezést, mindkét helyen az általunk jól ismert agapé kifejezés van. Nem magyarázza, egyszerűen szeretünk, mert Isten előbb szeretett. Előbb mint mi Őt. Előbb, mint hogy arról fogalmunk lett volna. Sőt… Már ott a kereszten, kétezer évvel ezelőtt szeretett. Az Isten szeretete megelőzte, nem csak a mi szeretetünket, de a létezésünket is.

Ez a lényeg. A mi szeretetünk nem tőlünk jön, nem azért mert megtanultuk, hogyan kell szeretni. A mi szeretetünk nem önmagáért való, nem csak úgy jön. Azt a szeretetet amiről az ige beszél, az ember kapja Istentől. Sőt, nem csak egyszerű viszonyulást kap, amit tovább adhat, hanem Szentlelket kapunk. Ez pedig onnan felismerhető, hogy valaki Isten fiának vallja Jézust, ez a kulcs. Mert, ha megismertem Jézus megváltói munkáját, és megismertem azt a szeretetet, ami ott akkor megnyilvánult, és hiszem, hogy azzal a szeretettel viszonyul hozzám Isten, akkor benne vagyok és Ő énbennem. Ez az indulat pedig képessé tesz minket, hogy mi is így viszonyuljunk mindenkihez. Nem azért mert olyan tökéletesek vagyunk. Hanem, amert kaptunk valamit, ami a világban nincs, és nem található, a valódi, tiszta szeretetet.

Ez a szeretet, pedig mértéktelen. Nem azért szeret, hogy kapjon valamit, vagy mert ezt várják tőle. Isten szertete, egyszerűen határtalan és mértéktelen. Ezt akarja nekeünk adni, erre akar megtanítani minket is, hogy így tudjunk mi is egymáshoz viszonyulni.

Bármilyen kapcsolatról is beszélünk, csak akkor lehet működőképes, ha abban az őszinteség és bizalom dominál, ez szeretet nélkül nem megy. Az Istennel való kapcsolatunk a bizalomban, a teljes ráhagyatkozásban tud csak igazán kiteljesedni, ennek pedig a szeretet lesz a mozgatórugója. Nem csak Isten felé, hanem a körülöttünk élő emberek felé is, mert bizonyságtétel lessz ez a kapcsolat. Annak kell lennie. Mert az Istentől jövő szeretet, nem statikus, öncélú, annak mindig mozgása van. Az energia megmaradás törvénye alapján: a szeretet sem vész el, csak átalakul, vagy továbbadódik valamilyen formában.

Megismertük Isten szeretetét felénk, és így kötelességünk azt továbbadni, hálaadásból. Közhely, hogy a hívő embernek mindenkit szeretni kell, de erről ismerik meg, hogy kinek a tanítványai vagyunk. Felelősség, sőt már-már tehernek is érezhetnénk, de csak azt kell továbbadnunk, amit mi is kaptunk. És itt nem valami rózsaszín mázzal leöntött dologra kell gondolni, hanem az egyszerű mindennapoki dolgokra. Nem egyformán szeretünk, nem egyforma a szeretetnyelv amin beszélünk, de képesel vagyunk rá. Cselekedeteinkel kell szeretnünk egymást, nem csak szavainkal. A világnak egész életvitelünkön kell láttnia ezt. Ahhogy már mondtam nem egyszerű, és nem könnyű. De nem kell mást tennünk, csak továbbadni, mindazt amit kaptunk.

Egy rövid történettel szeretném befejezni. Egy misszionárius hoz elment egy bennszülött és kérte, hogy tanítsa a Bibliából. Az Úr szolgája örömmel tanította a vágyakozó lelket, aki szépen haladt előre az üdv igazságok ismeretében. Egyszer csak elmaradt. Pár nap múlva találkozott vele a misszionárius és megkérdezte: – Miért nem jössz többé? – Majd újra jövök – felelte a bennszülött vidáman – de előbb tenni akarom, amit eddig tanultam. Azután újra tanulni akarok, hogy jobban tudjam tenni Isten akaratát. “Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van,…”

Ámen

Fülöp Adrienn

V.éves teológiai hallgató

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s