Éden után

“Arcod verejtékével egyed a kenyeret, míg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél. Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba!” Gen 3.19.

„Az okos ember, tanul a saját hibáiból, a bölcs ember a másokéból is, az ostoba ember semmiből sem.„

Bölcs, okos, vagy ostoba embernek tartod magad?  Néha gondolkodom ezen és mindegyik állapot előfordult már, kapcsolattól és kontextustól függően. Van, hogy hibát követek el, előfordul, hogy megszegek szabályokat, amiknek enyhébb vagy súlyosabb következménye van. Ki, ne ismerné ezt az állapotot?!

Az élet rendje szerint, minden kapcsolatban vannak határok, minden közösségnek szabályai vannak, amit be kell tartani, akár tetszik akár nem. Lehet lázadni, felrúgni szabályokat, vétséget követni el a törvénnyel szemben, de ugyanúgy, mint a mesékben, ha valaki vétkezik, elnyeri majd a méltó büntetését. Ha a gyermek olyat tesz, amit neki nem szabad, a szülei megbüntetik. Ha a felnőtt állampolgár törvénybe ütköző dolgot tesz, kiróják rá a megfelelő büntetést. Ez a rendje a dolgoknak, nem igaz? Szabálysértés, bűncselekmény esetén következik a büntetés!

Az ember megteremtése után Isten adott egy szabályt: a jó és gonosz tudásának a fájáról ne egyél, (mert azon a napon, amelyen eszel róla, halállal lakolsz).  Mit csinált hát az ember? Azt, amit nem szabad, és amikor következik a felelősségre vonás, a tettei következményeinek a vállalása, elbújik és másra hárítja a felelősségét!

No, ki ismer most magára?  Tizen-, huszon- plusz éves felnőtt, felelősségteljes emberek vagyunk ugye, s el is várjuk, hogy így kezeljenek minket, de amikor szabályoknak kell megfelelni, akkor máris kezdünk háborogni, alkudozni, keressük a kibúvót, keresünk egy bűnbakot. Ősi minta ez, amit magunkkal hordozunk.

Visszatérve az ősi történetre, a szabályszegés után, a bűneset után következett az Isten büntetése, de erről a büntetésről már nem mondható el, hogy a bűnös elnyeri méltó jutalmát. A Gen 2:17 szerint – amint már az előbb is idéztem – a méltó büntetés, az azonnali halál. De nem ez történik. A helyzet világos, a bűnösség ténye nem kérdés, nem kérdés az engedetlenség.

Nagyon meglepő, és számomra most először tűnt fel, hogy az ember nem azt kapta, amit megérdemelt. Úgy gondolunk az orca verítékére, mint büntetésre, pedig nem az. Úgy gondolunk a kínlódásra, mint Isten kemény büntetésére, pedig nem az, hiszen tisztán és világosan le van írva, hogy a büntetés az nem más, mint az azonnali halál. Az élet vége helyett, az azonnali halál helyett, az embernek csupán az életminősége változik meg, s ha ennek fényében gondolkodunk a bűneset történetéről, akkor a büntető Isten helyett, az ember életéért viaskodó Istenről szól a történet. Ő ragaszkodik ahhoz, hogy a teremtményei életben maradjanak, viszont nem tekinthet el a történtek fölött.

Ebben a kapcsolatban azt látjuk, hogy Isten felnőtt felelősségteljes felnőttként viszonyult az emberhez. Ez idáig az embernek minden könnyen ment, a föld művelése, saját maga eltartása, de ezt eljátszotta, ezután már nem lesz könnyű, nem lesz minden szép. Keserves lesz, kínos lesz, fárasztó lesz addig, amíg vissza nem tér a földbe. Ebben az állapotban tehát a halál nem büntetés, hanem azért van, hogy a keserves időszak ne tartson örökké.

Nem arra akarlak ezzel bíztatni titeket, hogy a nyomorúságátokban, abban az állapotban, ami most az arcod verejtékét jelenti, várjad a halált, mert akkor vége lesz, a szenvedésednek- senki ne értsen félre – hanem sokkal inkább arra bíztatlak, hogy élj! Az Édenben nagyon jó önfeledten élni, de az Édennek is vannak szabályai, amit be kell tartanunk, s ha hibázunk vállaljunk érte felelősséget, hisz az Éden után is van élet!

A bűncselekmény után Isten, ruhát készített az embernek és felöltöztette, nem hagyta, hogy szégyenkezzen. Nem kell, örökké az legyél, aki egyszer hibát követett el, hanem felelősséget vállalva a tetteidért örvendhetsz a második esélynek. A munkádban és fáradozásodban lásd meg azt az örömöt, amit Isten nem akar megvonni tőled, csak légy őszinte és alázatos.

És még valami: tudjuk azt, hogy számunkra nem ér véget a történet a por és hamunál. Van még folytatás! Ebből a szemszögből tekintsünk életünkre!

Ámen

Tőtős Emese

V. éves teológiai hallgató

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s